Téma: Munka

Itt van május elseje... olvasom a blog hirdetését, és az első kezdő mondatot. De én még énekelem is. Az a korosztály vagyok, akik persze ezt, ezeket a nótákat fújták. Nem is felhőtlenül, inkább felelőtlenül- fogalmunk sem volt a tartalom, a közlés a cél megjelenéséről.

De szép volt, de szép!

Munka.

Hát van olyan hogy kerüli az ember. (mint most én)

És van olyan buzgómócsingos.

És van olyan ami ezeknek vegyítése.

Például az olyan, mint aki úgy csinál, hogy...

Mai kicsiny világunkban- javított verzió: mai nagyocska világunkban- van ezernyi lehetőség arra, hogy "úgy csináljunk mintha".

És akik így szeretnének pénzt keresni, azok élnek is vele.

Nem tudom, a most nagyöregek mit tartanak erről- nyilván az Ő korukban is voltak munkakerülők, de voltak brigádok, meg melósok, meg cégek, ahol társadalmi életet éppúgy éltek a munkahelyen, mint ma.

A munka becsülete, mondhatni dicsfénye szinte elveszett. Hol van olyan szakma, vagy egyedi dolog, ami kitűnik, megnemesedik? Vannak eltűnő szakmák, és ezzel együtt eltűnt munkák- munkahelyek is.

Úgy tűnik kicsiny (nagy) világunk megmaradt, jól kihasználható része például a ruhaipar. Tömegek dolgoznak varrógépek mellett és ontják milliószám a dömpingcuccokat, amik elárasztják az emberiséget.

Közben pedig oda a becsület.

Már az a fajta, ami azt jelenthetné szegény varrógép előtt ülőnek, hogy legalább tisztességesen megélne belőle. De mint tudjuk- legtöbbször nem ez van.

És persze, lehet mondani hogy Hát ki mondja hogy ezt kell csinálnia, meg ennyiért- főleg, de akkor jön a nyakambaveszemavilágot-éssehallokselátokindulokeurópába menet. Aztán foghatjuk a fejünket, honnan ez a sok ember...

Munka pedig van. Mindenhol.

Néha elnézem gyönyörű fővárosunk idilli utcáit...már az idilliségén túl, milyen szép lenne- mondjuk idilli- ha le/ki lenne takarítva. Hova lettek, tényleg, az utcaseprők?

Látott valaki ilyet? És mikor?

Najó, persze, nem a szakma csúcsa- és ez sem a megbecsült munkák kategóriájába tartozik- pedig én igen megbecsülném őket!

A mai helyzet az- állítólag- hogy ezernyi betöltetlen állás van csak fővárosunk régiójában, ennek ellenére ezernyi ember van munkanélküli státuszban. Naja. És ha hozzátesszük, mennyire nem egyöntetű ez a két adat, akkor mindkettő valahol baromi elkeserítő.

Ott egy csomó fiatal és öreg, de dolgozni tudó az utcán, és "itt" a sok munka, és mégsem ér ez valahol össze...

Ma sokszor a láthatatlan munka- és aki csinálja nem becsült, és a "látvány"-munka (nahát ilyen pékség is van!) meg nagyon is. Aki a kirakatba helyezve tudja jól "eladni" magát, az szerencsés. De legalábbis gazdag. Gazdagabb, mint aki szerényen meghúzva, és talán csendesen is, végzi a napi munkáját.

Arról meg már ne is beszéljünk (írjunk) hogy van, aki becsülettel végzett munkáért büntetést kap...

Nemrégiben egy bölcs "öreg" azt mondta: Nem az a baj, hogy nincs munkahely és nem találni munkát, hanem az, hogy a "munkát" nem találják a fiatalok!

Igaza van.

Ha lenne olyan, amit úgy- mondjuk- ingyen is megtenne az ember, lenne sok munkahely. Mert a munka adja a helyet, nem a hely a munkát.

Hát, éljeeen májuuus elsejeee!